Számoló új-zélandi madár

London - Az új-zélandi foltos cinegelégykapónak meglepõen jó érzéke van a számokhoz. A wellingtoni Victoria Egyetemen végzett kísérletekben a madarak mindig azt a rejtekhelyet választották, ahol a legtöbb kukac volt elhelyezve. A brit Természettudományi Akadémia hírlevelében publikált tanulmányukban Simon Hunt és munkatársai tizennégy, Új-Zéland északi szigetén honos, foltos cinegelégykapót vizsgáltak. Ezek a madarak vadon élnek, de nem félnek az embertõl, még kézbõl is esznek. A kísérlet során egy ág két mesterséges odvában helyeztek el különbözõ mennyiségû kukacot úgy, hogy a madarak lássák. Az odúkat ezután tetõvel látták el. Összesen nyolc számkombinációt teszteltek.

Meglepõ módon a madarak nagy valószínûséggel a több kukacot tartalmazó rejtekhelyet választották. Amikor az egyikben egy, a másikban két kukac volt, a találati ráta kilencven százalék volt. A kettõ a hárommal, három a néggyel illetve a négy a nyolccal szembeni kombinációk esetében még mindig nyolcvan százalékosan a több kukacot rejtõ odúra esett a választás. Csak a magasabb számoknál, például hat és nyolc kukacnál választották véletlenszerûen mindkét odút.

Egy másik kísérletben bebizonyították a kutatók, hogy a madarak tényleg számolnak. A madarak szeme láttára rejtették el a kukacokat, de azok egy része eltûnt egy rejtett csapóajtón keresztül. A vártnál tehát kevesebb kukacra bukkantak a cinegelégykapók. Továbbkerestek, és vártak, ha a zsákmány egy része eltûnt. Amikor a kutatók két kukacot mutattak, de csak az egyiket adták oda, négyszer annyi ideig vártak a madarak, ha csak egy kukacot mutattak nekik, és azt meg is ehették. Figyeltek tehát, és számolták a kukacokat.