Csonttal karmol az afrikai béka

Szokatlan védekezõ mechanizmusra leltek a Harvard Egyetem biológusai: egyes afrikai békák fenyegetés esetén a lábujjukban elhelyezkedõ hegyes csontokkal átszúrják saját bõrüket, és karmokként használva ezeket, képesek megsebesíteni ellenségeiket. Eredményeiket a Biology Letters címû szaklapban publikálják. David C. Blackburn, a Harvard Egyetem PhD hallgatója Kamerunban vizsgálódva találkozott az ökölnyi méretû békák egyikével. Miután felvette, a béka vadul hadonászni kezdett a hátsó lábaival, és sikerült véresre karmolnia a kutatót.

Az Egyesült Államokba visszatérvén Blackburn átvizsgálta 63 békafaj múzeumi példányát. Tizenegy, Közép-Afrikában honos faj esetében a lábujjak végén elhelyezkedõ csontok hegyesek és kampósak voltak. Karomnak mégsem nevezhetõk, mivel csupaszok - a gerincesek valódi karmaival ellentétben nem borítja õket keratinburok, és ugyanolyan bõrön kell áthatolniuk, mint amely a béka egész testét fedi.

Ezeket a békákat néhányszor említi ugyan a szakirodalom 1900 és 1925 között, de keveset tudni róluk - az akkori kutatók például gyakran úgy vélték, hogy az átszúrt bõr a példányok preparálásának következménye.

Kamerunban ezeket a békákat megsütik és megeszik, a törzsi vadászok pedig hosszú dárdákkal vagy machetákkal ejtik el õket - nyilvánvalóan kerülve a sérülés veszélyét.

Blackburn most az afrikai békák élõ egyedeit szeretné vizsgálni, hogy megtudja, a csontocska visszahúzása aktív vagy passzív folyamat-e, valamint hogyan regenerálódik a sérült bõr a karom visszahúzása után.