Fésûs medúza lehetett az elsõ állat? - õsvilág

A Föld elsõ állata az óceánban sodródó fésûs medúza volt, nem pedig egy egyszerû szivacs - állítja egy új kutatás, mely sokkolta a kutatókat, akik nem hitték, hogy a legkorábbi élõlény ilyen összetett lehet .
A bolygó elsõ állati lakosának rejtélye csak fosszíliákból következtethetõ ki, és a ma élõ rokon állatok tanulmányozásából. Ennek céljából a kutatók hatalmas mennyiségû genetikai adatot néztek át, hogy meghatározzák a legkorábbi elválásokat az állatok életfájának alapjánál.

Az életfa a fajok közötti evolúciós kapcsolatok hierarchiája, mely azt mutatja, melyik csoport vált el elõször és folytatta saját evolúciós útját. Az új vizsgálat meglepõ módon a fésûs medúzát hozta ki azon elsõ állatnak, mely levált a fa alapjáról, nem pedig a kevéssé komplex szivacsot, melynek korábban ezen tényt tulajdonították.

Casey Dunn amerikai kutató szerint, az eredmény igazi sokk volt, méghozzá annyira, elõször azt hitték, valamiféle hiba csúszott a számításokba. Dunn csapata ellenõrizte, majd újra ellenõrizte az eredményeket, és mindig ugyanazon adattal álltak elõ, a fésûs medúza volt az elsõ.

A szivacsokkal ellentétben, a fésûs medúzáknak kötõszövetük és idegrendszerük van, és így sokkal összetettebb élõlények. Bár vizenyõsek és csápjaik vannak, valójában nem igazi medúzák, mivel hiányzik náluk a klasszikus, harang alakú test és a jellegzetes, fullánkos sejtek.

Az eredmény váratlan volt, mivel az evolúciós biológusok azt hitték, hogy elõször a kevésbé összetett állatok váltak le és indultak el külön evolúciós utakon. Dunn szerint két evolúciós forgatókönyv magyarázhatja meg, miért a fésûs medúzák lehettek az elsõk az állatok között. Az elsõ szerint, a fésûs medúza a többi állattól függetlenül fejlesztette ki összetett szervezetét, miután levált a fáról, hogy saját útját kövesse. A másik szerint, a szivacs egy sokkal komplexebb formából fejlesztette ki egyszerû szervezetét. Ezen második lehetõség aláhúzza azon tényt, miszerint, "az evolúció nem szükségszerûen csak az egyre nagyobb komplexitás felé halad" - mondja Dunn.

Bár a kutatók meg tudják mondani, mely állatok váltak le elõször, azt nem tudják pontosan meghatározni, pontosan mikor vált el a korai fésûs medúza. "Sajnos nincsenek maradványok a legidõsebb fésûs medúzáról. Ennélfogva nem lehet megállapítani a legkorábbi medúza korát, és meghatározni azt, mikor is vált le az állat a fáról". Bár a fésûs medúzák napjainkban mindennapos élõlényeknek számítanak az óceánokban, ezen modern élõlények különböznek korai õseiktõl. Dunn és csapata reméli, megközelítésük kitölt egyéb ûröket az életfán, többek között azokat, hová tartoznak számos ma élõ faj ágai.

Livesience